Kövessen Minket Facebook

Öreghegy

"Az én nyugdíjas homokozóm"

welcomeAlig 15 évvel ezelőtt az önkormányzat megrendelésére aszfaltoztunk a faluban és azt mondta Kovács János polgármester, hogy gyere velem, mutatni szeretnék valamit. Azzal a nem titkolt szándékkal vezetett fel a hegyre, hogy majd veszek egy szőlőt és magam megcsinálom a helyi utakat.

Elindultunk, de az alsó birtokra azt mondtam nem igazán akarok én ilyen. Ő pedig makacsul mondogatta, hogy csak kövessem. Felértünk a hegyre ahol most a harangláb van. Kiálltam a peremre körülnéztem és egyik pillanatról a másikra kiment belőlem a napi munka feszültsége.

Ez a pillanat meghatározó számomra mely elindított azon az úton, ami most az Öreghegyi apartmanok és gazdaság jelent.

Ahogy anyagiak engedték folyamatosan vásároltam az újabb és újabb területeket. Először csak egy szőlőt vásároltam, majd később egy pár állatot szerettem volna, hogy azt a jóérzést, ami a falusi élet nagyon fontos eleme, a harangszó, az állatok, a tiszta tekintetű emberek, visszaidézhessem magam körül és betöltsék a gyerekkori élményeimhez, gyökereimhez fűződő részét.

Vindornyalak rövid története

A település első említése 1358-ból való: Vinqurna, 1558-ban: Wyndurna Lak. A Vindornya-patak mentén épült egykori Lak-ról, azaz udvarházról kapta a nevét. A 15. századtól a Hertelendy család birtoka, bár a 16. században kisebb nemesi famíliák is megjelentek földesúrként. A XVIII. századra tiszta kuriális faluvá vált, azaz földjei teljesen nemesi földek lettek, melyeknek legnagyobb részét a Hertelendy-, majd a század végén a Festetics család birtokolta.

A kistelepülés legnagyobb "kincse" a Hertelendy kúria. A Hertelendy család ősi fészke Zala vármegye. Lak falu templomát 1780. körül építették, melyet Hertelendy Gáspár püspök építtetett át klasszicista stílusúvá.

A Kovácsi hegy déli oldalán, a község felett emelkedő hollókő szikláról az alant elterülő Vindornya-medencére és a Zalai-dombságra nyílik nagyszerű kilátás. A szőlőhegy része a Kovácsi Hegyközség, mint bortermelő vidék, mely híres az itt termelt borairól. A település része a kiemelt Balatoni üdülőkörzetnek.

Öreghegy állatai

Szarvasmarha

A szarvasmarha párosujjú patás állat, kérődző. Háziasított alakja a házi szarvasmarha vagy házimarha, amely a ma már kihalt őstuloktól származik. A házi szarvasmarhák genetikai állományuk alapján két alfajba sorolhatók, az Ázsia nagy területén elterjedt úgynevezett "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg a világ többi részén a púp nélküli közönséges szarvasmarha a megszokott. Hazánkban két fajtája ismert: a magyartarka szarvasmarha és a magyar szürkemarha. A magyar tarka fajta a XIX. sz. második felében még uralkodó magyar szürke fajtának a szimentáli fajtával végzett fajtaátalakító keresztezéséből származik. A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike.

Racka juh

A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh) régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa. Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.

Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínűleg mutációt követően jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délről érkezett. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentősége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája.

Tyúkok, gyöngytyúkok és libák

A gyöngytyúk az egyetlen hagyományos házi baromfifajunk, amely Afrikából származik. A gyöngytyúk a vizsgálatok szerint monofiletikus eredetű, vadon élő őse a Szaharától délre élő sisakos gyöngytyúk. A háziasított változat szinte alig különbözik vadon élő ősétől. Magyarországon a gyöngytyúk a 13. században már jelen volt, elsősorban a kolostorok és a főúri vadaskertek tartották díszmadárként. A paraszti gazdaságokban a 19. század végén terjedt el, elsősorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.

Juhok, kecskék, nyuszik és egyéb marhaságok

Mangalica

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az I 800-as években jött létre. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az I 840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A fajta három színváltozata volt ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú, míg a vörös színű szalontai sertés lassan a XX. század folyamán alakult át vörös mangalicává. A szőke mangalica adja a fajta zömét, a fekete szín mára kihalt, a fecskehasú és vörös fajták csak színükben különböznek a szőkétől.


Fifi és Berci

Fifi a magyar vizsla. Kajla, örökmozgó és imádnivaló! Akárcsak Berci az engedelmes és alázatos Német vizsla.

A vizsla régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása az 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magyar találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható.

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. Testalkata szikár, a szépség és erő harmóniáját tükrözi.

A drótszőrű német vizsla világszerte az egyik legismertebb német vadászkutya. Már a 17. századból is maradtak vissza leírások a német vizslákról, azonban mégis a fajta kialakulását a 19. század végére datálják. Ugyanis akkor kezdték el szelektálni a fajtát szőrváltozatok szerint. Az 1800-as évek elején Németországban, amint hanyatlott a feudalizmus, több nagyobb földbirtok, amely egykor a nemeseké volt, a köz javára került.

A kert gyümölcsei

Otelló szőlő

Az otelló a házi borok egyik fő fajtája, és számos ételt is készíthetünk belőle: akár levesbe főzzük, akár hús mellé mártásként adjuk, akár salátában vagy dzsemjét kóstolgatjuk, esetleg tortát sütünk belőle, jellegzetes íze felejthetetlen.

Magyarország területén már a kelták termesztettek szőlőt, de Pannónia borkultúrája igazán a rómaiak ittlétekor virágzott fel. Fejlett szőlő- és borkultúránk dacára az otelló igen későn érkezett hozzánk, hiszen a fajta amerikai eredetű: egy úgynevezett Arnold keresztezte a Clinton és a Kék trollingi fajtát. A filoxéra vész után telepítették hazánkba a XIX. században.

Paradicsom, paprika, tök, cukkíni, uborka

Ami itt a kertben megterem, azt bárhol megvenni nem lehet. Ízükben, illatukban, színükben visszhangzik a táj, a pompás levegő és a gondoskodás.

Apartmanházaink
Öreghegyi apartmanházak
Kérdése van?
Üzenje meg nekünk!

Elérhetőségek

Cím:
Vindornyalak - Öreghegy

Telefon:
06 83 534 503, 06 83 534 501

E-mail: