Kicsiknek- Nagyoknak, nagymamáknak - nagypapáknak egyforma nagy élmény! A Gyógy - és Élményfürdő 2.400 m2 vízfelülettel, mediterrán belső terekkel, 13 medencével, 94 m hosszú óriáscsúszdával, kinti kamikaze csúszdákkal, szabadtéri 36-38 fokos melegvizes-, gyógymedencékkel, pezsgőszigettel, sodrómedencével, gyermekpancsolóval, pool-bárral, szauna-oázissal, szauna-felöntésekkel és még sok egyéb csábító élményelemmel várja Önöket!
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszámtói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca".
A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati és délnyugati peremén suvadásos letörés következtében hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket - így a könnyen lepusztuló homokot is - kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik.
A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket...
A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.
Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából "A haza bölcse, Zala büszkesége" címmel nyílt állandó kiállítás Kehidán, abban az épületben, amely 1808 és 1854 között Deák Ferenc otthona volt.
Az L alakú úrilak keleti szárnyában, ahol egykor a földesúr lakott, öt egymásba nyíló terem ad helyet a tárlatnak. A kiváló államférfi pályafutásának bemutatása mellett enteriőrök idézik meg azt a miliőt, amelyben Deák és a 19. század magyar köznemessége élt és alkotott.
Deák nagyon szerette a természetet. Sok időt töltött kehidai birtokán. A legenda szerint gyakran üldögélt a Deák-kutat körbe ölelő fák alatt gondolataiba mélyedve.
Ez a különös atmoszférával megáldott hely méltán vált a környékbe látogató turisták által legsűrűbben felkeresett célponttá. A radiesztéziai mérések tanúsága szerint itt jótékony hatású földsugárzás uralkodik – a föld mélyén Szt. György vonal húzódik.
Kiváló meditációs és relaxáló hely. Az itt eltöltött idő nem csupán a léleknek, de a testnek is megújulást jelenthet.
Megközelítése: Kehidakustányból a Kúria úton kell elindulni. A hegyi úton táblák jelzik a Deák kút lelőhelyét.
A román eredetű, XIII. századi épületet 1719-ben újították meg, majd a Deák család sírboltjává alakították át. A XIX. század közepéig a család ide temetkezett. Oltára XVIII. századi barokk munka.
A kustányi templom még romjaiban is méltóságot sugall. A hajdan két falu: Alsó-, vagy Egyházaskustány és Felsőkustány volt. Egyházaskustány plébániatemplomát a Zala folyó szigetén kb. a XII.században építették, első említése a 1256-ból való. A régi sziget neve feltehetőleg Elek szigete volt, később Kustányi sziget, majd az itt élt remetékről Remetének nevezte a nép. A török portyázások során állagában leromlott templomot a XVIII. században helyreállították. A maradványokból arra lehet következtetni, hogy egy kívülről is tagolt 6 méter széles és 18 m hosszú, talán 7,5 méter magas épület lehetett.
Stílusát tekintve gótikus, keletelt (a névadó szent ünnepének napján kellett a hossztengelyben végigsütnie a felkelő nap fényének.), téglafalazatú templomrom. Látható részei: Ny-i homlokzatának egy része, az É-i és a D-i fal kis szakasza. Ny-i homlokzata részben az oromfal magasságáig, a csatlakozó É-i és D-i falból kis szakaszok, alacsony magasságban maradtak fenn. A Ny-i homlokzat középtengelyében az egykori kapu helye, felette konzolpárról induló torony csonkja, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékek láthatók. A Ny-i falon barokk és középkori boltozat maradványát látjuk.
Röviddel a Deák-kút előtt az út bal oldalán csodálatos erdei környezetben egy új kápolna természettel csodálatos összhangot alkotó képe tárul elénk. A Szent László király tiszteletére emelt Árpád-kori stílusjegyeket viselő kápolnát a helybeli Kerékgyártó László építtette. Felszentelése ünnepi keretek közt zajlott, s a nem titkolt remények szerint búcsújáró hely lesz. Az épületet Barattáné Zámbó Ágnes zalaegerszegi tervező álmodta meg. A 12x6 m alapterületű kápolna tornya 12 m magas, bontott téglából épült falai különös, ódon hangulatot kölcsönöznek az épületnek. Az íves, ragasztott fa tetőszerkezet és a kettős cserépfedés az Árpádkor stílusjegyei. Ablakai színes üvegezést kaptak, nemzeti színeinkben pompázik a rajtuk keresztül beszűrődő napsugár. A kápolna tornya egy Szt. László-legendát stilizál. Formájában a kunok ellen étlen-szomjan harcoló magyar csapatok vezérének, Szt. Lászlónak kardját jeleníti meg, aki a tordai hegyekben egy csapással sziklából vizet fakasztott, így csillapítván a kitikkadt harcosok szomját.
Kányavári-sziget: Megközelíthetősége kiváló a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. Bejárata egy különleges látványt nyújtó, 2005-ben felújított fahíd. A 3 km hosszú, önmagába visszatérő tanösvény elsődleges célja a Kis-Balaton változatos madárvilágának bemutatása.
Kápolnapusztai Bivalyrezervátum: A Kányavári-szigetről továbbhaladva - Balatonmagyaród és Zalakomár között - Kápolnapusztán találjuk a Bivalyrezervátumot. Az állatok napközben istállójuktól távolabb legelnek, de 15-16 óra körül már „testközelből” láthatják, bátrabbak simogathatják őket. A rezervátum 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Kis-Balaton Ház: A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található. Nemcsak a természeti értékek bemutatása a cél, hanem a történeti és néprajzi vonatkozások szemléltetése, valamint kulturális központ létesítése is. A ház közelében lévő kápolna, a Cyrill-Metod emlékoszlop, valamint a régészeti feltárások a közel- és régmúlt emlékeit hangsúlyozzák.
Szent Adorján Bazilika romjai: Liutpram salzburgi érsek építtette 852-853 körül a templomot, ahol elhelyezték Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az ún. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.
Már a rómaiak is várost alapítottak a mai Keszthelytől délre. A település nyomai végigvezetnek a középkoron. A török időkben fontos végvár volt. Keszthely számára újabb fejlődést a 18. sz. hozott, amikor a környék földesura, Festetics György megalapította itt Európa első gazdasági felsőfokú tanintézetét, a Georgikont. Ugyancsak Festetics szervezte meg Keszhelyen a dunántúli írók irodalmi összejöveteleit is, a helikoni ünnepségeket. A középkorban két központja volt, a mai Fő tér és a kastély környéke, a látnivalók többsége ma is e két helyen és az őket összekötő sétálóutcában látható.
Városháza: (Fő tér) Alapjai 18. századiak, mai formájában copf stílusú; benne található a Polgármesteri Hivatal.
Ferences kolostor és templom: (Fő tér) A tér meghatározó épülete a ferences rendi kolostor és temploma, amely a törökkorban végvárként szolgált, szentélyében láthatók hazánk legnagyobb felületű gótikus falfestményei.
Festetics kastély: 1745-ben kezdték építeni, mai formáját 1884 és 1887 között nyerte el. A 101 helyiséges épület napjainkban múzeum és konferencia központ. Legértékesebb helyisége az 1799-1801 között épült Helikon Könyvtár, amelynek bútorzata eredeti, könyvállománya 86.000 kötet.
Marcipán Múzeum: A Festetics kastélytól kb. 200 méterre, a Katona József utca 19. szám alatt található, ahol a cukrászmester 100, marcipánból készült díszmunkája látható.
Georgikon Majormúzeum: (Georgikon u. 20.) A magyar agrár felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, szőlészeti-borászati és kocsi kiállítás látható bognár- és kovácsműhellyel. Impozáns látvány a működőképes gőzeke.
Balatoni Múzeum: (Kossuth u.) Neobarokk épület, amelyben az emeleti állandó kiállításon a Balaton kialakulásával, növény- és állatvilágával, környékének történeti emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A földszinten van a római- és a középkori kőtár, valamint a híres festő, Halápy János emlékszobája.
Hajókirándulások a Keszthelyi-öbölből: A nyári szezonban különböző hajótúrák várják a vendégeket. A pontos időpontokról a 83/312 093 vagy 312 136-os telefonszámon tudnak érdeklődni vagy kérjék munkatársaink segítségét.
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
Buddhista Sztupa: Az Emberi jogok parkjában található a buddhista sztupa, melyet 1992-93-ban emeltek. 30 m magas, 24 m átmérőjű hófehér építmény, belsejében 24 m hosszú életfával és Buddha ereklyéivel.
Cím:
Vindornyalak - Öreghegy
Telefon:
06 83 534 503, 06 83 534 501
E-mail: